A BME részéről együttműködő partner:
dr. Sipos András, egyetemi docens, ÉPK, Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék
https://mgm.bme.hu/staff/
Együttműködő művész:
dr. habil. Stachó László, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
https://lfze.hu/doktori-iskola-oktatok/stacho-laszlo-1310
Összefoglaló
A BME Építészmérnöki Kara 2022-ben új specializációk bevezetéséről döntött. A Forma és szerkezet specializáció a Morfológia és Geometriai Modellezés, a Rajzi és Formaismereti, és a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékek gondozásában működik. A specializáció alapozó, minden hallgató számára kötelező tárgya, az Evolúciós forma. A tantárgy célja a geometriai forma és az idő viszonyának elemzése. A kurzus több, időben lejátszódó formaképző folyamatot (pl.: mozgás, deformáció, térfogatváltozás, növekedés stb.) mutat be, kiemelve ezen folyamatok matematikai, kompozíciós, algoritmikus, mérnöki, építészi és társművészeti (képző- és zeneművészet) vonatkozásait. A tantárgyban hangsúlyos a tudományos és a művészi gondolkodásban fellelhető analógiák tudatosítása, az analitikus és intuitív reflexiók párhuzamos, gyakran egymást kölcsönösen megtermékenyítő történetének felvillantása, a tudományos és művészeti területek időnként mesterkélt szétválasztásának kritikája.
Tekintve az idő fogalmának kiemelt szerepét a félév során, 2023-tól az Evolúciós forma tárgy egy előadását Stachó László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója tartja Forma a klasszikus zenében címmel. Az előadás zenei példákkal, a darabok szerkezetének geometriai és matematikai szabályszerűségeit jellemezve illusztrálja a forma klasszikus zenében betöltött szerepét. A geometriai alak időbeni alakításának egyfajta inverzeként bemutatja a zenéhez köthető geometriai mintázatok születését és működésmódját.
A hallgatók szemléletformálásán túl az oktatói-művészeti együttműködés további célja a tantárgy teljesítéséhez szükséges, potenciálisan TDK-dolgozattá fejleszthető féléves tanulmány és előadás témaválasztásának motiválása és orientálása, a társművészetek iránti fogékonyság növelése és azok jelentőségének tudatosítása.
A Forma és szerkezet specializációról
A Forma és szerkezet specializáció a Morfológia és Geometriai Modellezés, a Rajzi és Formaismereti, és a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékek gondozásában működik. A Forma és szerkezet specializáció a geometrikus térbeli gondolkodás iskolája, ahol a geometriára, a szabad gondolkodás biztos alapjára épülnek az építészeti és mérnöki alkotások művészeti, mérnöki és tudományos megközelítései.
A specializáció a három tanszék közös gondozásában működik, ami azt jelenti, hogy a tanszékek tudományterületi önállóságának megtartása mellett a hangsúly a komplex, integrált szemlélet képviseletére és átadására tevődik át
Az Evolúciós forma tantárgyról
A specializáció alapozó, minden hallgató számára kötelező tárgya, az Evolúciós forma. A tantárgy célja a geometriai forma és az idő viszonyának elemzése. A kurzus több, időben lejátszódó formaképző folyamatot (pl.: mozgás, deformáció, térfogatváltozás, növekedés stb.) mutat be, kiemelve ezen folyamatok matematikai, kompozíciós, algoritmikus, mérnöki, építészeti és társművészeti (képző- és zeneművészet) vonatkozásait.
A tantárgyban hangsúlyos a tudományos és a művészi gondolkodásban fellelhető analógiák tudatosítása, az analitikus és intuitív reflexiók párhuzamos, gyakran egymást kölcsönösen megtermékenyítő történetének felvillantása, a tudományos és művészeti területek időnként mesterkélt szétválasztásának kritikája.
Affektivitás és logikus rend a zenében
A zenei analógiákat tárgyalva a zenei formák észlelését és evolúcióját zenetörténeti és zeneesztétikai perspektívából frappáns példákkal egyaránt megvilágítjuk. Elkülönítjük és meghatározzuk a zene „formai” és „tartalmi” komponenseit – építészeti analógiákat is segítségül hívva –, s a Stachó László által a közelmúltban publikált új zeneiképesség-elméletét is körvonalazzuk (Stachó 2015a), amely megalapozza a további témák tárgyalását, a következő témákét:
- „Architektúra” és zene
- A „tudós zeneszerző”, J. S. Bach számmisztikája
- Musikalische Würfelspiele (egy ilyen Mozartnak tulajdonított zenei – kompozíciós – dobókockajáték táblázata látható alább; a teljes eredeti kiadvány megtalálható a Francia Nemzeti Könyvtár honlapján: https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k316645m/f1.item)
- A klasszikus formaalkotás
- A 20. század és a jelenkor algoritmikus zenéi
A forma evolúciója a klasszikus zenében
A zenei formák evolúcióját népzenei és műzenei példákkal egyaránt láttatjuk, és a zenei előadás terén is megvilágítjuk a formai felépítés megjelenítésének általános szabályszerűségeit és egyedi megoldási lehetőségeit. Külön tárgyaljuk Stachó László és mindkettőnk szerzőtársának, Szabó M. Gyulának közös kutatását, amelyben a kiemelkedő előadóművészi hatás egy architektúra-reprezentációval kapcsolatos kulcsmozzanatát sikerült feltárni (Stachó 2015b): egy szinte magnetikus vonzerejű 20. századi előadóművész, a zongorista–zeneszerző Bartók Béla híres Beethoven-felvételének (a „Kreutzer”-szonáta 1940-es felvétele, Szigeti József hegedűművésszel) szólóin mutattuk be, hogy míg az előadása lineáris matematikai módszerekkel jóval nehezebben jelezhető előre – rövid távon bejósolhatatlanabb –, mint egy azóta elfelejtett hangrögzített kortársáé (Franz Rupp 1939-es felvétele, Fritz Kreisler hegedűművésszel), s játékának elemzéséből mintegy „kibomlanak” a zene formai architektúrájának nagy ívei, jelentéktelen kortársa rövid távon bejósolhatóbb játékának hosszú távú fölépítettsége kusza marad. Ezt az architekturalitást szemlélteti a két interpretációk finomidőzítés-sorozatainak főkomponens-elemzése az alábbi ábrán (Stachó 2015b).
Hivatkozások
Stachó László (2015a): Hogyan nyerünk értelmet a zenéből? In: Vas Bence (szerk.): Zenepszichológia tankönyv. Pécs: PTE Zeneművészeti Intézet, 167–191.
Stachó László (2015b): Bartók előadói zsenialitásának kulcsa.National Geographic Magyarország online, 2015. április 28. [Szabó M. Gyulával közös kutatás].
