Zsűri 2022

Zsűrielnök

Kicsiny Balázs

“Szabadító gyakorlatnak is értelmezhetjük a művészetet és a tudományt. Mindkettőben közös a kíváncsiság és a megértés vágya. Mindkettő felszabadít és ráébreszt arra, hogy létezésünk jelentéssel bír. Remélem, hogy ez fogja meghatározni a műegyetemi kutatók és képzőművészek együttműködését.”

Fotó: Ember Sári

Különböző képzőművészeti műfajokban tevékenykedik installációtól a videón át a festészetig. 1992-ben Munkácsy-díjban, 1993-ban Smohay-díjban, 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült. 2005-ben Navigációs kísérlet címmel rendezett önálló kiállítást az 51. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjában.  Fontosabb önálló kiállításai: Munkavégzés folyamatban I. Winchester Cathedral, Winchester, Nagy-Britannia (2002), Munkavégzés folyamatban III. Ludwig Múzeum, Budapest (2002), Tűzre várva. Museum of London, Nagy-Britannia (2003), Killing Time. Kemper Art Museum, Saint Louis, USA (2011), Vándorló értelmezés. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (2011), No News from NowHere. Aboa Vetus & Ars Nova Múzeum, Turku, Finnország (2014), Végső vágás a képek birodalmában. Szépművészeti Múzeum, Budapest (A Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című kiállítás keretében, 2019), Időhúzás. Modem, Debrecen (2020). A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetője, egyetemi tanár. Budapesten él és dolgozik.

Honlap: www.balazskicsiny.com

A zsűri tagjai

Bárány Tibor

„Bár igaza lehet József Attilának, hogy »a líra: logika; de nem tudomány«, mégsem tudok izgalmasabbat elképzelni a művészet és a tudomány párbeszédénél. Hogyan világíthatja meg a mérnöki gondolkodás természetét a művész a maga sajátos eszközeivel, és fordítva, mit árulhat el a kreatív alkotótevékenység lényegéről, ha a művész a technológiai kutatások eredményei felől közelít választott témájához? A tét nem kicsi: a tudomány és a művészet egységeként értett kultúránk jelenségeinek megértéséről van szó.”

Filozófus, kritikus. Doktori disszertációját 2012-ben védte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok); jelenleg egyetemi adjunktus a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékén. 2001 óta rendszeresen jelennek meg művészet- és nyelvfilozófiai tanulmányai, esszéi és kritikái; utóbbiak elsősorban az Élet és Irodalom, a Magyar Narancs, a Műút, a Jelenkor, illetve az egykori NépszabadságHolmi és Beszélő hasábjain. 2015 óta a Műút Portál Kiskáté rovatának vendégszerkesztője. 2008-ban Junior Prima Díjat (Irodalom kategóriában), 2016-ban Műút Nívódíjat kapott. Tanulmánykötete: A művészet hétköznapjai (Műút-könyvek, Miskolc, 2014).

Blaskó Ágnes

„Építkezés a különböző nézőpontokból: úgy, hogy mindenkinek az igazsága láthatóvá váljon és érvényesüljön. Egy rezidenciaprogram erre ad teret, ehhez gördíti ki a szőnyeget, amin csak körbe kell hasalni, és kezdődhet a munka. Kevés ennél fontosabb dolgot tudok elképzelni.”

Szociodráma-vezető és kommunikációkutató a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia- és Kommunikáció Tanszékén, valamint a Semmelweis Egyetem Aneszteziológia- és Intenzív Terápiás Klinikáján. A szociodráma módszertani fejlesztő team vezetője a Magyar Pszichodráma Egyesület által koordinált PERFORMERS nemzetközi projektben, illetve időről időre szociodráma módszerrel vezetett részvételi kutatások vezetője. A legkülönbözőbb csoportokkal dolgozik együtt azért, hogy helyzetük saját maguk számára láthatóvá, majd változtathatóvá váljon. Intézményekben és azon kívül, hátrányos helyzetűekkel és privilegizáltakkal. Mert a hatalmi dinamikák bárhol beindulnak, amíg a demokratikus működésről nincsen közös értésünk.

Fiáth Heni

„A mérnöki gyakorlatiasság, a rendszerszemlélet, az optimalizálás és a hatékonyság maximalizálásának képessége új perspektívát nyújthatnak a művészet szubjektív és komplex világának. Ugyanakkor a művészetek képesek lehetnek provokálni, inspirálni a mérnöki világot, megmutatni a rendszerek logikájának határait. A két világ találkozása – bár biztosan nem zajlik súrlódásmentesen – csak gazdagíthatja a világot és teljesebbé teheti a résztvevők személyes tudását és az arra épülő kollektív tudásunkat. Ilyen küzdelmeket és az őket feloldó szinergiákat remélek a BME rezidencia programjától.”

Bölcsészmérnök és designkultúra-kutató. Közel tíz évi mérnöki pályafutás mellett és után designelméletet és vizuális kommunikációt kutat és tanít. A BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékén tanársegéd, óraadó oktató a METU-n és a MOME-n, a MOME Doktori Iskolájának doktorjelöltje: a design és a demokrácia kapcsolatát kutatja.

Vajta László

A Pro progressio Alapítvány delegáltja

„A műszaki és mérnöki alkotások és azok tudományos részletei sok rokon vonást mutatnak a művészi alkotásokkal. Egy fraktálábra ugyan egy matematikai formula vizualizációja, de egyben művészi hatású kép is. A programozás során nem csak az algoritmus megvalósítása, de a megvalósítás elegáns szépsége is cél. Az ember-gép kapcsolatban meghatározó az érzelmekre való hatás, a webes megjelenítés tervezése képzőművészet is, és a sort sokáig lehetne folytatni. A jó mérnök, a tudós többnyire érző művészember, és a művészek is vonzódnak a természettudományos kérdésekhez. A rezidenciaprogram segíteni fogja a műszaki-tudományos munka és a művészetek összekapcsolódását, és reményeink szerint olyan műalkotásokat eredményez, amelyek alátámasztják a fent leírtak igazságát.”

Villamosmérnök. Szakterületei az irányítástechnika, a számítógépes képfeldolgozás, a robottechnika, az ipari informatika és az energetikai informatika.  1975 óta a BME Irányítástechnika és Informatikai Tanszékének munkatársa. 2005 és 2016 között a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánhelyettese, majd dékánja, illetve az egyetem innovációs és vállalati kapcsolatokért felelős rektorhelyettese volt. 2016-ban a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ szervezésének rektori megbízottja és első igazgatója, a BME Smartpolis tudásközpont igazgatója, majd elnöke volt. Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Oktatási munkacsoportjának vezetője. Egyetemi munkája mellett fontos ipari megbízásokat is betöltött. Számos díjban részesült, közöttük a következőkben: Akadémiai Díj, Alexander von Humboldt Ösztöndíj, Theodor Loefler Ösztöndíj, Kiváló feltaláló, Siemens Professzori Ösztöndíj, Oktató-nevelő mestertanár, Pollack-Virág díj, Pro Facultate díj.