Vranek Hedvig első blogbejegyzésében beszámol az ösztöndíjas időszak kezdetéről az első találkozásoktól a Kutatók Éjszakájáig.
A művészeti rezidenciaprogram első hónapja számomra a fő irányvonalak és a biztos elméleti alapok meghatározásával telt. Mivel az elfogyó káosz ruhatervezés szempontjából egy elvont, szerteágazó téma, ezért alaposan át kellett gondolnom, hogy pontosan melyik legyen az az út, amelyen a későbbiekben haladok és amelyre felfűzöm a projektet. Ehhez, a káoszelmélet alapjainak megértésében rengeteg segítséget kaptam konzulensemtől, Károlyi Györgytől, aki rendszeres konzultációval és olvasmányok ajánlásával segítette az indulást.
Elsősorban olyan hívószavakra volt szükségem, amelyekre formaalakítási szempontból hivatkozhatok, ilyenek voltak például: a gyűrődés, bonyolult rendszerek, nyújtások és hajtogatások sorozata, szálas alakzatok, és az előrejelezhetetlenség. Emellett, a vizuális inspirációt is elengedhetetlennek tartottam, amelyhez a konzulensem saját képanyagát használtam fel, így kaptam fotókat szimulációkról, algavirágzásról és műholdképekről. Mivel divat és textiltervező mesterszakos hallgató vagyok, nekem az a feladatom, hogy a gondolatokat, jelen esetben az elfogyó káoszt az anyag, a ruha nyelvére lefordítsam. Ehhez különböző anyagkarakterek felkutatásába kezdtem, mely során nagy hangsúlyt fektetek a lehető legnagyobb kontraszt meglétére, ezzel is visszautalva a pillangóhatásra. Ennek a jelenleg is folyamatban lévő kutatásnak a keretében egy könnyed és áttetsző textilt szeretnék egy merev, de jól formázható anyaggal párosítani. Ehhez keresem a megoldást, vagyis, hogy hogyan tud két ennyire ellentétes karakter együtt élni és az egyik a másikba átfolyni. A könnyed és áttetsző textil mindig magában hordozza a rétegezés lehetőségét, amivel úgy lehet igazán izgalmas hatásokat elérni, ha egyben mintát is alkalmazunk. Ehhez társult az az ötlet, hogy egy kísérletet tegyünk a korábban említett szimulációk organzára történő transzfernyomására. Ez egy rendkívül izgalmas és látványos anyagpróba lett, amelyhez előzetesen kicsit átírtam digitálisan a szimulációkat, azaz átszíneztem foltra vagy éppenséggel vonalra bontottam őket.
Emellett szeptemberben a Kutatók Éjszakájára is készültem egy kreatív programmal, amelyhez egy olyan technikát kerestem, ami egyszerre kapcsolódik a szakterületemhez és a káoszelmélethez is, ezt pedig a márványozásban, azaz a „marbling” festőtechnikában találtam meg. Ez egy régi mintázási mód, amelyen keresztül megfigyelhető a folyadékok kaotikus keveredése. Októberben pedig tovább folytatom a kísérletezést és a tervezési-makettezési folyamatokba is belekezdek.
Vranek Hedvig
A cikkben szereplő képek a szerző alkotásai
