A BME részéről együttműködő partner:
dr. Pintér Gergő, posztdoktori kutató, TTK Elméleti Fizika Tanszék https://dtp.physics.bme.hu/Pinter_Gergo
Együttműködő művészek:
Kertész Endre, csellőművész (nem elírás a szó, tényleg így)
https://www.jegy.hu/person/kertesz-endre-6110#panel1
Gressai Ferdinád, író
Dömötör Luca, kortárs táncművész
https://hevzso-studio.com/domotorluca
Kelemen Dávid, zenész
Hamrák Dóra, énekesnő
Matematikusként és dalszerző-énekesként igyekszem kitölteni a matek és a performansz közötti teret. 2011 óta tartom a MateMorfózis ismeretterjesztő előadássorozatot. Számomra az ismeretterjesztés nem tudománynépszerűsítést jelent, hiszen a tudomány, mint voltaképpen nem létező entitás számára nem cél a népszerűség. Az ismeretterjesztő tevékenység sokkal inkább arról szól, hogy mindenkinek lehessen köze korunk legsikeresebb világnézetéhez, a tudományhoz, azon belül is főképp a matekhoz. Az ismeretterjesztés szintén nem jelenti az ismeretek lebutítását, sőt, olyan részeit lehet ezáltal mindenki számára hozzáférhetően kidomborítani, amit a szaknyelv talán még a kutatók számára is eltakar. A MateMorfózis szeánszok az együttlétről is szólnak, mint minden emberi tevékenység egyik alapvető motivációjáról. A közös gondolkodásról és az együtt töltött felemelő időről, a közös élményről. Amint az irodalommal sem csak az iskolapadban találkoznak az emberek, hanem színházakban, felolvasóesteken is, hasonló értelemben teremt tartalmas szórakoztató műfajt a MateMorfózis a matematikából. Ilyen összejövetelek a legkülönbözőbb formákban szerveződnek budapesti szórakozóhelyektől kulturális fesztiválokig, TEDx előadástól középiskolákon át az ELTE-n és BME-n futó interdiszciplináris kurzusokig.
A MateMorfózis kapcsán többféle művészeti együttműködés, kísérletezés alakult ki az évek során, közülük most a dalokat emelem ki. Ezeknek a daloknak általában a szövegét írtam én (néha többedmagammal), és a zenésztársaim zenésítették meg őket. A matematikai-fizikai jelenségeket költői képekként használom valamilyen hétköznapi életből vett, gyakran lelki vagy létfilozófiai kérdés megragadására. A dalokat oktatási, illusztrálási célokra használom az ismeretterjesztő előadásaimon és az egyetemi-középiskolai oktatásban egyaránt.
- Milyen térben él egy kvantumbit? – Hullahopf
Szöveg: Pintér Gergő
Zene: Kertész Endre
Dalszöveg:
A BME Elméleti Fizika Tanszékre kerülve az első nagy rádöbbenésem az volt, hogy egyik kedvenc matematikai jelenségem, a Hopf-fibrálás gyakorlatilag egy kvantumbit állapotterét írja le. Ráadásul rendszerint sem a matematikusok, sem a fizikusok nem szoktak erre így gondolni, miközben középiskolai tudással megérthető, igen látványos jelenségkörről van szó. E témáról készített ismeretterjesztő előadásomhoz írtam a Hullahopf című dalt, ami a kvantumbit szuperpozícióját egy hezitáló döntéshozó őrlődéseihez hasonlítja, majd szerelmi történetbe ágyazza az összefonódás jelenségén keresztül. A dalban klasszikus irodalmi hivatkozásokat és parafrázisokat is alkalmazok, továbbá egy, a Rényi Intézetben elhangzott elméleti nyelvészeti előadás alapüzenetét is beépítettem a szövegbe. 2021 óta az előadást zenével együtt megtartottam többek között a BME-n Kutatók Éjszakáján és Lányok Napján, a Rényi Intézetben Kutatók éjszakáján ( https://video.renyi.hu/video/hullahopf-and-utazas-a-dimenziok-kozott-milyen-terben-el-egy-kvantumbitquestion-507), a Wigner Intézetben Nemzetközi Kvantumnapon, a Három Holló és az Auróra szórakozóhelyeken és az alsóörsi planetáriumban.
- Zénon paradoxonok
Szöveg: Pintér Gergő és Kertész Endre
Zene: Kertész Endre
Dalszöveg:
Az ELTE GTK Analízis órájára írtam ezt a dalt a deriváláshoz, bevezetőnek. A deriválás, mint a pillanatbeli változás mérője, szervesen kapcsolódik a Zénon paradoxonokhoz.
A dallal a pillanat megragadásának tágabb értelmezését próbáltam ábrázolni, a gondolataink, tervezgetésünk, archiválási kényszereink paradoxonait felvillantani. A dalt egy Hamvas Béla-idézettel kezdem, a végén pedig Weöres Sándor szavaival zárom. Először 2020 februárban adtuk elő az ELTE GTI (később GTK) Analízis óráján, amit akkor én tartottam. Igazából ebből az előadásból nőtte ki magát a Gecó és a Fa zenekarom. A dalt 2021 óta néhányszor előadtuk a Zénon paradoxonokról szóló ismeretterjesztő előadásommal együtt, többek között a BME Lányok Napján, a Rényi Kutatók Éjszakáján, a Lumen szórakozóhelyen, a Fishing on Orfű fesztiválon:
- Gravitációs Hullámdetektátor
Stúdió változat:
Szöveg és zene: Pintér Gergő és Gressai Ferdinánd
Az MTA Famelab tudománykomminkációs versenyre készítettük ezt a dalt, és itt is adtuk elő először Gressai Ferdinánddal 2018-ban. Akkoriban tartottam több előadást is a gravitációs hullámokról, amihez felhasználtam ezt a dalt mintegy összefoglalásnak. A dalszöveg szó szerint véve végigmegy a gravitációs hullámok relativitáselméleti és kvantummechanikai értelmezésén és a detektálásuk szinte reménytelen nehézségein. Átvitt értelemben egy emberi életutat mutat be, egy elérhetetlennek tűnő cél emberfeletti küzdelmeit, majd az elérése utáni magányosságot, egyfajta halált.
- Dimenzióváltás
Szöveg: Pintér Gergő és Dömötör Luca
Zene: Kelemen Dávid
Ez a dal egy másik művészeti együttműködés melléktermékeként született: a Matek és Mozgás Műhely Dömötör Luca kortárs táncművésszel együttműködve először a Műhely Alapítvány Ismeretlen Kutatása pályázatára készült, de 2018-19-ben rendszeresen működött kísérleti műhelyként. A Dimenzióugrási technikák Földlakóknak című gyakorlatunkhoz írtuk a dalt Dömötör Lucával, a zenéjét Kelemen Dávid szerezte, és az Orgazmo Postmortem, majd az abból kinőtt Kronoszinklasztikus Infundibulum zenekaraim repertoárján szerepelt. Többdimenziós terekről szóló előadásaimhoz gyakran használom felvezetőnek, az Új világok teremtése könyvemben https://www.typotex.hu/book/10491/pinter_gergo_uj_vilagok_teremtese is megjelent a dalszöveg.
- Kvantumjavító Intézet
Szöveg és zene: Pintér Gergő és Hamrák Dóra
Hamrák Dórával, a későbbi Kronoszinklasztikus Infundibulum énekesnőjével írtuk még 2017-ben.
- A Tutira nem normális illetve Az önvezető autók titkos társasága
Zene és szöveg: Pintér Gergő és a Kronoszinklasztikus Infundibulum
Dalszöveg:
Ezen dalaim statisztikai jelenségekről szólnak, Jorge Luis Borges argentin író műveihez hasonlóan (pl. Babiloni sorsjáték). A Tutira nem normális című dalt az ELTE GTI valószínűségszámítás órájára írtam a normális eloszláshoz, ott adtuk elő először a Kronoszinklasztikus Infundibulum zenekarral. Mindkét dalról hamarosan várható videófelvétel két koncertünkről az A38-ról, illetve a Szimplából.
- Ciklus
Zene és szöveg: Pintér Gergő és a Kronoszinklasztikus Infundibulum
“Nincs idő, csak ciklus.” Egy elgondolkodtató dal az idő mibenlétéről, a külső és a személyes időről. A Kronoszinklasztikus Infundibulum műsorán tartjuk. A számok rejtett építőkövei című könyvemben a zenéről szóló fejezetben megtalálható a szövege. Időnként szoktam MateMorfózis beszélgetést tartani ehhez a dalhoz kapcsolódóan is.
