Segít a munkavégzésben, az alkotói folyamatokban és a tudományos területen is ösztönzően hathat a Flow. Rövid összefoglalóban ismertetjük a jelenségét.
A Flow elnevezés Csíkszentmihályi Mihály nevéhez fűződik. Magyarul leginkább áramlatként szoktuk emlegetni, azonban ez így nem pontos. A jelenség sokkal inkább leírható a lebegés szóval, ugyanis Flow-állapotban elveszítjük időérzékünket, belefeledkezünk a munkába, visz minket a lendület. Olyan érzése támad az embernek, mintha légüres térben lebegne és csak úgy „kigurulna” belőle a produktum. Ez segíthet a szakmai fejlődésben, a munka és a magánélet egyensúlyának kialakításában, hiszen a Flow-élmény felfogható a boldogság egyik komponenseként is.
A Flow a tudomány és a kultúra csaknem minden területén előidézhető, hiszen nemtől, kultúrától és anyagi helyzettől függetlenül bárki átélheti. Azonban bizonyos feltételeknek teljesülnie kell. A legfontosabb, hogy kijelöljük a célt, így fókuszált állapotban könnyedén elmerülhetünk a feladatunkban. A cél meghatározásánál figyelembe kell vennünk a részfeladatok nehézségét is, ugyanis az alkotó képességeinek összhangban kell lennie ezekkel, mivel ez a motiváció kulcsa. A túl könnyű vagy túl nehéz feladat miatt könnyen elveszítheti lelkesedését az alkotó. A visszacsatolás is fontos szerepet játszik a Flow-élményben, mivel a jutalmazási rendszer is hatással van az alkotó motivációjára. A cél ez esetben is a folytonosság és az arányosság. A visszajelzés hiánya vagy a túl sok jutalom ugyanúgy negatívan hat az alkotó hozzáállására.
A BME művészeti rezidenciaprogramjában résztvevő művészek ugyanúgy, ahogy a kutatók, olyan területeken dolgoznak, amelyek magas szintű kreativítást igényelnek. Az az ezzel járó boldogságélményhez minden alkotónak szüksége van a visszacsatolásra is: ezt is szolgálhatja művész és tudós együttműködése.
Gaál Dániel
Kiemelt kép: IWI
Comments are closed.