Június 21-én délután zajlott a rezidenciaprogram első nyilvános eseménye. A minikiállításnak és bemutatkozó beszélgetésnek a Műegyetem központi épületének oktatói klubja adott helyet, ahol a győztes pályázók, témavezetőik és a program ötletgazdája számolt be a BME Művészeti Rezidenciaprogram eddigi történéseiről és jelentőségéről a hazai tudományos-művészeti együttműködésben.
Gács Anna, a rezidenciaprogram ötletgazdája nagy örömmel mesélt arról, hogy az elmúlt kevesebb mint egy év erőfeszítései mára produktív együttműködést eredményeztek a győztes pályázók és a BME kutatói között. Hazánkban elsőként a Műegyetem szervezett ilyen jellegű rezidenciaprogramot, s a gyors megvalósításnak hála már több mint egy hónapja tevékenykedik nálunk a két rezidens, Kocsi Olga és Boruzs Ádám.
„A szakmai lelkesedés és a valódi összefogás szippantott be” – kezdte köszöntőjét Czigány Tibor, a Műegyetem rektora. Sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy miért pont a BME szervez művészeti rezidenciaprogramot Magyarországon elsőként. „Ki más, mint a BME?” – tette fel a költői kérdést, ha egyszer a kultúra olyan jeles képviselői jártak ide, mint Jordán Tamás, a Gryllus testvérek vagy Jankovics Marcell. „Ha innovációról és újításról van szó, akkor a Műegyetem élen jár. Mi mérnökök általában szögletesek vagyunk, ami nem is baj, hiszen egyáltalán nem arról van szó, hogy a témavezető vagy rektor ízlésének kell, hogy megfeleljen a műalkotás. Programunk mottója, lényege az autonómia és az együttműködés” – összegezte a rektor a projektet.
Pont az ilyen innovatív kezdeményezéseket keresi a Magyar Nemzeti Bank PADME Alapítványa. „Mindig olyan projektek mellé álltunk, melyek a világ élvonalába tartozó mintát, modellt próbáltak Magyarországra hozni, ezzel is javítva a hazai felsőoktatás versenyképességét” – mondta Bánkuty Tamás igazgató.
A beszélgetésen szó esett külföldi példákról, a kezdeti inspirációkról. Kiderült az is, hogy a nemzetközi sajtó tanúsága szerint a művészet és a tudomány kapcsolata, és annak fontos intézménye, a művészeti rezidenciaprogram felettébb attraktív értelmiségi téma. Azonban világunk modellezése tudományos és művészeti szempontból egyszerre nem mindig feszültségmentes munka, hiszen két egyenrangú világlátás találkozik benne össze, mindenki a saját szemléletmódját, habitusát, munkamódszerét hozza – vélekedett Gács Anna.
Boruzs Ádám festő- és videóművész, a BME egyik rezidensművésze elmondta, hogy régóta keresi a természettudományok és a művészet találkozását, azon jelenségeket, amelyek párhuzamosak munkájával és érdeklődésével. Metaforákban szeret gondolkodni, legyen szó akár kvantumfizikai vagy kémiai folyamatokról. „Ezeket összekapcsolom a saját, személyes történeteimmel, a vízióimmal, és ezekből jön létre egy-egy műalkotás” – mondta.
„Az foglalkoztatott, hogy hogyan lehet a mozgást rögzíteni, itt a BME-n pedig szupermenő felszerelések vannak” – kapcsolódott be Kocsi Olga, a másik rezidens művész. Elmondta, hogy nem is volt olyan könnyű rögtön végiggondolnia, hogy pontosan mit is szeretne csinálni, mert nagyon sokféle dolog érdekli: a matematika, a zene, a láthatatlan munka, a szeretet. Ugyanakkor az elmúlt egy hónap során azzal is szembesülnie kellett, hogy a technikai adottságok nem mindig kompatibilisek az elképzeléseivel.
Ágoston Dorottya doktori hallgató, aki témavezetőként kooperál Kocsi Olgával, igazi sportember, a mérnöki tudományok és a sport, a mozgás összekapcsolását kutatja. Mi sem mutatja elszántságát jobban, mint hogy PhD-tanulmányai mellett fitness-világbajnokságra készül. „Nem számítottam rá, hogy ennyire más látásmódót fogok tapasztalni témavezetőként, de nagyon élvezem eddig a közös munkát Olgával. Ő mindig elmondja, mit szeretne, én pedig elmondom, hogy ezt miért nem lehet megcsinálni, de remélhetőleg összecsiszolódunk majd ebben” – mondta jókedvűen.
Az esemény végén lehetőség nyílt informálisabban is beszélgetni a rezidenciaprogram főszereplőivel, úgyhogy mi is megszólaltattuk a két rezidens művészt, az eddigi tapasztalataikról kérdeztük őket, és egy kis dicséretet is bezsebeltünk a blog számára:
„Tök jó azt látni, hogy a projekt végig van kísérve egy sajtónyilvános felületen. Cikkek jelennek meg, nekünk is kell beszámolókat írnunk, és azt tapasztalom néha, hogy egész nagy figyelmet kapok itt, a BME-n” – értékelte az eddigieket Kocsi Olga.
Kapóra jön ez a nyári szünet Boruzs Ádámnak, aki tanárként is tevékenykedik. „Nagyon bele szeretném vetni magamat a két témámba. A Hidrodinamikai Rendszerek Tanszékkel már egyeztettem, van is külön irodaszekcióm. Bár mondták, hogy ötven fok lesz bent nyáron, de szeretnék hetente többször is bejönni dolgozni. Következő lépésként kiválasztom az áramlástani témámat, és abban fogok jobban elmélyülni, illetve keresni fogom ennek a témának a kohézióját másik témámmal, a műszaki színtannal” – foglalta össze a következő időszak feladatait.
A rezidenciaprogram a kezdeti, az ismerkedésről és kísérletezésről szóló időszakból lassan belép tehát a kézzel fogható munka szakaszába.
Vasvári Magor
Comments are closed.