Napjainkban a ChatGPT egyre elterjedtebbé válik a kreatív iparágakban is, ahol írók, zenészek és más művészek kísérleteznek azzal, hogy hogyan használhatják ezt az eszközt munkájuk támogatására. Az MI új perspektívákat nyit meg, de felmerül a kérdés, hogy vajon valóban segítségnyújtásra van-e szüksége az alkotóknak, vagy csak azért próbálgatják ezeket a programokat, hogy megnyugtassák magukat: A technológiai fejlődés még nem jelent veszélyt a munkájukra, hiszen ők is kipróbálták és még mindig jobbak nála.
Ahogy korábbi cikkünkben már említettük, az utóbbi években a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése számos területet érintett, beleértve a kreatív iparágakat is, mint például a filmipar, könyvírás, vagy éppen a zene-, és alkotóművészet. A ChatGPT, az OpenAI által fejlesztett, nagy nyelvi modell, különösen nagy figyelmet kapott azáltal, hogy képes értelmes és koherens szövegeket generálni. Míg a technológia sokak számára még mindig újdonság, számos író és művész már elkezdte használni, hogy támogassa és kiegészítse alkotói folyamatait. Ebben a cikkben pedig ebből mutatunk be néhány példát.
Nick Cave, az ismert zenész és író, reflektált arra, hogy a rajongói a ChatGPT segítségével próbáltak az ő stílusában dalszövegeket írni. Bár Cave vegyes érzelmekkel fogadta a próbálkozásokat, az eset rámutatott arra, hogy ha az emberek a ChatGPT-t használják művészi kísérletezésre, az eredmény nem lesz mindig kielégítő az eredeti alkotó számára. Azonban érdekes kérdés merül fel: Vajon a közönségnek elég kielégítő? Cave kritikus hozzáállása hiába világít rá, hogy az MI még nem érte el azt a szintet, ahol teljes mértékben helyettesíteni tudná az emberi kreativitást, a zenész reakcióra mégis az sugallja, hogy félhet az új technológiától, hiszen ezekkel a szavakkal illette a mesterséges intelligencia által írt szövegeket: groteszk paródia és szentségtörés.
A The Guardian is próbálkozott a mesterséges intelligenciával, hiszen 2020-ban publikált egy cikket, amelyet részben a GPT-3, a ChatGPT elődje írt. A cikk célja az volt, hogy bemutassa, hogyan gondolkodik a mesterséges intelligencia az emberekkel való kapcsolatáról és a jövőről. Az emberi szerkesztők végül finomították a cikket, de az alapvető gondolatokat a GPT-3 generálta. Ez a projekt jól szemlélteti, hogyan lehet az MI-t kreatív írási feladatokban használni, de az emberi beavatkozás továbbra is elengedhetetlen marad.
De nem kell messzire mennünk, hogy mesterséges intelligencia által generált szöveget találjunk a mindennapjainkban. Egy évvel ezelőtt a Magyarországi Szabad Ökumenikus Közösség kiadott egy közleményt, melyben „innovatív határátlépésként” értékelte azt a hírt, hogy mesterséges intelligencia tartott prédikációt egy dömösi templomban vasárnap. A Dunakanyarban található község lelkésze rövid ismerkedés után kérte fel az OpenAI mesterséges intelligenciáját, hogy írja meg helyette a vasárnapi prédikációt, amelyet aztán ő maga olvasott fel a hívek előtt. A közlemény szerint az igehirdetés központi gondolata az volt, hogy Isten üzenetét bárki közvetítheti – ennek megfelelően az ökumenikus közösség szerint a mesterséges intelligencia is alkalmas volt erre a szerepre, olyannyira, hogy a szertartás végén még saját imát is írt. A dömösi templomban azonban nem tervezték, hogy rendszeresen felhasználják a mesterséges intelligencia prédikációit – ez a próbálkozás csupán egy kísérlet volt.
A Botnik Stúdió egy kreatív csapat, amely mesterséges intelligenciát használ különböző irodalmi és szórakoztató projektekhez. Egyik legismertebb munkájuk egy paródia Harry Potter fejezet, amelyet részben a GPT-2 generált. A fejezet humorosan ötvözi a mesterséges intelligencia által generált szöveget az emberi szerkesztők által hozzáadott elemekkel, ezzel bemutatva, hogyan lehet az MI-t kreatív írásban felhasználni szórakoztató és innovatív módon.
A Frankeinstein történet alapján elinduló Shelley projekt egy kezdeményezés, amelyben egy mesterséges intelligencia segített horror történetek írásában. A projekt célja az volt, hogy a résztvevők együtt dolgozzanak a mesterséges intelligenciával, és hogy közösen alkossanak rémtörténeteket. A projektet a MIT Media Lab indította el, és a résztvevők a ChatGPT korábbi verzióival működtek együtt, így új, kreatív módszereket találva az irodalmi művek létrehozására.
A Sunspring egy rövidfilm, amelynek forgatókönyvét egy mesterséges intelligencia írta, az OpenAI előző generációs modellje, a GPT-2 segítségével. A filmben a színészek egy furcsa, disztópikus jövőben élnek, és a párbeszédek is gyakran szürreálisak, ami jól illusztrálja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan tud kreatív, de kiszámíthatatlan és néha értelmetlen, összefüggés nélküli szövegeket létrehozni.
Érdekes kérdést vet fel ez a sok kísérletezés. Vajon valóban azért használják ezeket az eszközöket, mert azok új és hasznos perspektívákat nyújtanak, vagy inkább azért, hogy megnyugtassák magukat, hogy a mesterséges intelligencia nem jelent fenyegetést a kreatív munkájukra? Bár erre biztos választ nem fogunk kapni, az egyértelmű, hogy az MI nyújtotta lehetőségek izgalmasak és inspirálóak, de a technológia még mindig nem helyettesítheti az emberi intuíciót, érzelmeket és a mélyen gyökerező kreativitást, amely az irodalom és a művészetek alapját képezi.
Cseh Bianka
Fotók: Pexels.com (Andrew Neel, Anastasia Ankudinova, Pixabay)
