Hogyan igyekeznek igazodni a kulturális színterek a modern fogyasztói igényekhez? Milyen technológiák definiálják a XXI. századi médiaművészetet? Az amszterdami Nxt Museum egy minden érzékszervet megmozgató kiállítás-élményre invitál.
A jelenkori társadalomban, ahol a technológiai fejlődés korábban soha nem látott léptékben halad előre, az emberek érdeklődésének fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent. Olyan világban élünk, amelyben már el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat számítógépek és okostelefonok használata nélkül. Körülölel minket az állandó digitális jelenlét és az online térben való lehetőségeink tárháza szinte kimeríthetetlen. A hagyományos kommunikációs eszközök gyakran már nem elegendőek ahhoz, hogy kellő mennyiségű impulzust biztosítsanak a figyelmünk megragadásához, ezért megannyi kulturális intézmény igyekszik felvenni a ritmust az emberek igényeivel, új és izgalmas technológiák bevezetésének segítségével a művészeti színterekre.
Hollandia szívében, Amszterdamban található az az Európa szerte kiemelkedő kiállítótér, melynek alapkoncepcióját a digitális médiaművészet inspirálta. Ez, az újkeletű művészeti ág a jelenkor technológiái adta lehetőségekből építkezik. A videójátékok és az elektronikus zene épp úgy alappillérei voltak ezen ágazat kialakulásának, ahogyan az interaktív installációk, vagy a virtuális valóságot alkalmazó projektek. Ez egy, a technikai lehetőségek határait feszegető, dinamikus, formailag kötetlen alkotási mód, melynek lényege, hogy mozgást generáljon. Legyen szó fizikai, mentális vagy érzelmi mozgásról, a lényeg, hogy folyamatokat indítson el bennünk.
A Nxt Museum olyan művészeti alkotásoknak ad otthont, amelyek modern eszközöket használnak korunk leképezésére. Látogatóit arra ösztönzi, hogy felismerjék és reflektáljanak az őket körülvevő megteremtett valóságokra. Habár ez első olvasatra bonyolultnak és talán nehezen elképzelhetőnek hangozhat, a továbbiakban bemutatok néhány olyan alkotást, melyek a Nxt Museum falain belül kelhettek életre.
Roelof Knol, holland audiovizuális művész Connected című installációjában érzékelők segítségével azonosítja minden egyes látogató helyét a térben. A padlóra vetített interaktív látványelemek és a Marc Mahfoud által komponált hangzásvilág reagál és követi a résztvevők mozgását, így invitálva őket egy kapcsolódási rituáléra. Ahogyan a személyes tér egyszerre megosztott térré válik, kialakulnak az emberek közti újabb és újabb kapcsolati hálók. Ezen szokatlan élmény által egy teljesen új perspektívából vizsgálhatjuk meg, hogyan néznek ki valójában az életünkben jelen lévő szociális rendszerek, és hogyan közelednek vagy távolodnak el egymástól az emberi kapcsolatok.
Ki figyel kit? Rafael Lozano-Hemmer, Krzysztof Wodiczkoval együttműködve készítette el Zoom Pavilion című interaktív videó-installációját. A nyomasztóan ható mű nem véletlenül kelthet negatív érzéseket szemlélőjében. Lozano-Hemmer alkotásával arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalom aktív résztvevőiként folyamatos megfigyelésnek vagyunk kitéve. Gondolhatunk akár a térfigyelő kamerák egyre sűrűsödő hálózatára, akár a telefonunk arcfelismerő funkciójára, lépten nyomon azonosításra alkalmas készülékekbe botlunk. A Zoom Pavilion célja, hogy a megfigyelt személyt megfigyelővé alakítsa át. Különféle algoritmusok, arcfelismerő és foltkövető segítségével, egy 12 kamerából álló rendszer kategorizálja a szobában tartózkodó embereket a közelségük alapján, majd mindezt egy óriási falra vetíti, ezzel is fokozva a látogatókban a feszültséget, szélsőségesen ábrázolva a hétköznapi megfigyelőrendszerek működését.
Az UVA (United Visual Artists) londoni vizuális művészeti kollektíva által létrehozott helyspecifikus installációban a látogatók egy 25 méter hosszú térben veszíthetik el, nyerhetik vissza, vagy alakíthatják át saját térérzékelésüket. Az UVA Topológiák című kutatássorozatának a Nxt Museumban bemutatott darabjában olyan fénysíkokat vetítenek ki, amelyek folyamatosan újrakonfigurálják a teret, így manipulálva az azon áthaladók érzékszerveit.
Ezek az installációk mind különféle módszerekkel igyekeznek újabb és újabb perspektívából láttatni életünk különböző alkotóelemeit, az emberi kapcsolatokat, a digitális világ veszélyeit és a folyamatos útkeresésünket, hogy megtaláljuk a helyünket a környezetünkben. Egyvalamiben azonban mindhárom megegyezik; innovatív, formabontó és szokatlan eszközök segítségével definiálják újra a médiaművészet fogalmát és nyújtanak olyan élményt a múzeum látogatóinak, amely minden érzékszervük igényeit egyszerre elégíti ki és képes folyamatosan lekötni a szemlélőket.
Szezech Bora
Fotók: Nxt Museum