Művészetbe szőtt tudomány az Edinburghi Egyetemen

Online kiállításon került bemutatásra az az öt tudományos-művészeti alkotás, amelyek az Edinburghi Egyetem különleges programja során születtek meg. A légszennyezettséget bemutató szőttes csupán egyike azoknak a lenyűgöző alkotásoknak, amelyeket az Inspace és a Bayes Center együttműködése során valósítottak meg.

A Space and Stellites Data projektben közreműködött az Inspace, amely egyedülálló rendezvény- és kiállítótér, illetve a Bayes Center, az egyetem adattudományi és mesterséges intelligencia innovációs központja. A rezidenciaprogram egyik alapgondolata a tudomány világának közérthetőbbé tétele volt. A tudományos eredmények gyakran nehezen érthetőek, ezeknek az adatoknak, összefüggéseknek az életrekeltésében tudnak segíteni a művészek.

Az elkészült alkotások minden érzékszervre hatással vannak. Találkozhatunk köztük szőttessel, amely a kijárási korlátozások levegőminőségét szemlélteti, a kén-dioxid molekulák formáját táncos produkcióban adták elő, de olvashatunk olyan zine-t is, amely feltárja, hogy miképp figyelik a műholdak az erdőket. Ezen kívül hallgathatunk olyan szerzeményt, amely a műholdak kommunikációját mutatja be, és sókristályok segítségével a lundák repülési irányát is megismerhetjük.

A légszennyezettséget ábrázoló szőttes

A projektek során változatos együttműködésekre került sor. Roy Thompsont az Edinburgh Egyetem Geotudományi Karának professzorát a koronavírus alatti lezárások következtében megfigyelhető légszennyezettség foglalkoztatta. Az együttműködés során egy textilművésszel, Ben Hymerssel és egy kurátorral, Stacey Hunterrel dolgozott közösen. Az alkotó a vizsgált adatokat formabontó módon egy szőttesen ábrázolta, melyben a piros csúcsforgalom januárban és februárban átadja helyét a tiszta, szennyezetlen kék áprilisnak. Hunter és Hymers műve a Mindenki nevet viseli, melynél három adatperspektívát használtak: közeli adatokat az edinburghi légszennyezettségről, egy regionális modellt, amely a nitrogén-oxid-kibocsátás forró pontjait mutatja Skócia középső részén, és egy műholdas képet, amely a határ ismétlődő mintájává vált.

Az együttműködésekkel kapcsolatosan mind a művészek, mind pedig a tudósok pozitívan értékelték a lehetőséget, hogy megismerhették a másik világát. A művészek megtanulták az adatok kiválasztását és megjelenítését, miközben megőrizték a tudományos integritást. A tudósok a közös munka során rájöttek, hogy a művészi folyamatok nem különböznek annyira a sajátjuktól, a tervezők nagyon jók a problémamegoldásban, képesek átlátni a teljes képet.

Bakonyi Lilla

Kiemelt kép: Delphine © Dallison, Bayes Center, University of Edinburgh