Sok szó esik mostanában NFT és képzőművészet kapcsolatáról, de kevesebb cikk foglalkozik az NFT technológia zeneipari használatáról. A képzőművészethez hasonlóan a zeneiparban is nagyívű várakozások, nagy meggazdagodások és nagy csalódások kapcsolódnak a művek egyediségét garantáló technológiához.
Az NFT (non-fungible token) egy digitális vagyontárgy, melyet nem lehetséges másolni, helyettesíteni, felcserélni egy másikkal. Egyediségének következtében gyűjthető és cserélgethető. A birtokviszonyokról szóló információkat pedig egy decentralizált hálózaton regisztrálják, aminek következtében a tulajdonosi adatok törölhetetlenek és hamisíthatatlanok. Bármiből lehet NFT, digitális képzőművészeti és zenei alkotások szerzői jogai is verifikálhatóak, s így piacra bocsáthatóak. Az NFT piac becsült értéke 2022-ben 1746,75 millió dollár volt, s az előrejelzések szerint akár 7653,13 millió dollárra is növekedhet 2028-ra, bár ez a jelenlegi blokklánc-trendek alapján jóhiszemű becslés, nem beszélve arról, hogy egy olyan piacról beszélünk, ahol a pénzverés, vagyis a minting lehetősége korlátlan, tehát az infláció örökös és megállíthatatlan.
Népszerű elképzelés, hogy az NFT-k értéke az egyediségben, az ilyen művek „ritkaságában” (rarity) rejlik. Ez azonban talán nem ilyen egyszerű, hiszen akármilyen ritka és eredeti egy alkotás vagy vagyontárgy, önmagában nem ér sokat, ha nincsen valamilyen eszmei jelentősége, vagy nem váltható be valamire a való világban. Az NFT értékét a jelképes tartalma és a kereslet határozza meg. A méltán elhíresült Bored Ape Yacht Club NFT-k például nem azért népszerűek, mert vicces majmokat ábrázolnak, hanem mert a tulajdonosaik hozzáférhetnek különböző exkluzív eseményekhez és egyéb jutalmakhoz.
Bár művészet és NFT kapcsolatát a sajtó elsősorban a képzőművészet példáival szojta illusztrálni, a könnyűzene területén is nagyon sokan gondolják, hogy az NFT-k alapjában véve felforgatják majd a zeneipart. Temérdek új cég alakult az elmúlt néhány évben, amelyek más-más módon igyekeznek felhasználni az új lehetőségeket. Az alábbiakban néhány példát mutatunk ezekre a lehetőségekre.
Induló előadók árulhatnak NFT-ket, hogy a befolyó összegből fedezzék új albumjuk, videoklipjük költségeit. A jegyeladásban is felhasználták már a tokenizáció adta lehetőségeket (Afterpart.ai, YellowHeart). Az Audius nevű platform egy, a blokkláncon futó streaming szolgáltatóként funkcionál, amely a lejátszásokért cserébe Audius tokeneket fizet a zenészeknek. Ez utóbbi azért jelentős, mert a jelenlegi streaming szolgáltatók bevételeinek leosztása az előadók számára előnytelen és sokak szerint igazságtalan, mivel a szolgáltatók tetemes részt vesznek le a jogdíjakból a lejátszásokért cserébe.
2021-ben Jacques Greene, egy népszerű elektronikus zenész bejelentette, hogy NFT formájában árverésre bocsátja új dalának szerzői jogait. Rajongói csupán hat másodpercet hallhattak a dalból az aukció előtt, ahol a szerzemény 13 Ethereum-ért, vagyis kb. 23 000 dollárért kelt el. Az új tulajdonos ezek után eladhatja a jogokat, illetve ameddig birtokolja őket, addig bezsebelheti a lejátszásokért járó jogdíjakat.
Ugyanebben az időben 3LAU, egy ismert DJ a legutolsó albumának hároméves évfordulója alkalmából egy 33 darabos NTF kollekciót árverezett el. A kollekcióban a dalok új verziói, soha nem hallott, új számok és egyedi digitális műalkotások voltak, és a vásárlók emellett bakelitlemez formában is hozzájuthattak az albumhoz. Az első körben egymillió dolláros eredménnyel záruló aukció játékként is funkcionált: az utolsó perctől fogva minden újabb licit plusz három percet adott hozzá a hátralevő időhöz. Így 3LAU aukciója végül 11,7 millió dollár bevétellel zárult. A DJ néhány hónappal később bejelentette, hogy egy új platformot hoz létre, melyen a felhasználók szerzői jogokat vásárolhatnak és részvények formájában kereskedhetnek velük, saját zenei portfóliót létrehozva.
A Disclosure nevű elektronikus zenei duó egy grafikát (The Disclosure Face) 140,000 dollárért árverezett el. A digitális képen kívül a tulajdonosoknak életre szóló koncertjegyek is jártak, és a hírek szerint jó barátaikká váltak a zenészpárosnak.
Jó példa az NFT-k ötletes felhasználására az elektronikus zeneszerző és szoftverfejlesztő BT által eladott 24 óra hosszú dal is. A szerző Genesis.json című alkotását „egyedi szoftvernek” nevezi, amely 15 000 kézzel összefűzött (szekvenált) audiovizuális részletet tartalmaz. Ezek 24 óra alatt játszódnak le, és minden nap megismétlődnek, „ameddig létezik az internet”.
Ez a néhány példa azt mutatja, hogy egy-két éve, mielőtt a blokkláncpiac összeomlott, komoly bevételre is szert lehetett tenni az NFT lehetőségeinek kiaknázásával. Kérdés azonban, hogy tényleg összekapcsolódik-e az NFT technológia a zeneipar alapjaimnak a reformjával? Hiszen hasonló várakozások már bőven voltak. Például az 1991-ben bevezetett SoundScan, a 2000-ben megjelent LimeWire nevű torrent platform és a 2008-ban induló Spotify is olyan technikai újításokat hozott a zenei piacra, amelyekről azt tartották, hogy újraosztják a lapokat, s az ipar nagy problémáira megoldást jelentenek majd. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a problémák minden technikai újítás ellenére tovább öröklődnek, s a rendszer ugyanaz marad. Hiába fizetünk kézpénzzel vagy digitális vagyonunkkal, a legnagyobb érték a könnyűzenei piacon továbbra is a követőtábor, vagyis a kulturális tőke, amelyet az eladó másféle tőkévé tud konvertálni.
Korábban a kiadó által finanszírozott tevékenységek eredménye volt a kulturális tőke, mára azonban, mivel a közösségimédia-felületeknek köszönhetően bárki építhet magának követőtábort, a kiadók elsősorban azokkal foglalkoznak, akiknél ez a monetizálható közönség már létezik, ami további egyenlőtlenségeket hoz létre. A helyzeten pedig nem javít, hogy bizonyos Web3-felületeken pénzt lehet gyűjteni jogdíjak és grafikák elárverezésével, mivel ezeken az aukciókon is jobbára csak azok tudnak pénzt keresni, akik már rendelkeznek széles, fizetőképes közönséggel. A zenészek a mai zeneiparban továbbra is kénytelenek elfogadni a státuszt, miszerint multifunkcionális tartalomgyártók és közösségi szereplők legyenek elsősorban, s maga a zene háttérbe szorul.
Jakab Csilla
Kiemelt kép: 3LAU NFT alapú zeneforgalmazó platformjának, a royal-nak a nyitóoldala
