A művészeti rezidenciaprogram kitalálása idején Dr. Paál György egyetemi tanár, a Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék vezetője mondott igent a részvételre, aztán felkérte Till Sárát, a tanszék tanársegédjét, hogy közösen dolgozzanak majd Az áramlások szépsége: a flow élmény című témakörhöz érkező pályázatokkal. A velük készült interjúban szó esett örvényekről, orgonákról, buborékokról és a pszichológiáról is. A közös beszélgetés pedig rávilágított, hogy milyen sok lehetőséget rejt magában az általuk felkínált téma.
Miért döntöttek úgy, hogy csatlakoznak a projekthez? Mit találtak vonzónak ebben a lehetőségben?
Dr. Paál György: Nagy híve vagyok az interdiszciplinaritásnak, a tanszék összetételében is igyekszem ezt megvalósítani, törekszem arra, hogy különböző háttérrel rendelkező szakemberek dolgozzanak a tanszéken. Az életben és az oktatásban egyaránt az a célom, hogy az emberek ne váljanak szakbarbárokká, és megismerjék az élet eltérő területeit. Ilyen aspektus maga a művészet is, ami egy teljesen más gondolkodás, mint a miénk. A nagy ismeretlen vonzott ebben a projektben. Ez az első alkalom, hogy ilyen történik nálunk, és nem alakult még ki, hogy ez hogyan lesz megtöltve tartalommal. Tulajdonképpen úttörők vagyunk, és izgalmasnak találom a találkozást, ahogyan egy művész, ha ideiglenesen is, de a közösségünk részévé válik. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mi lesz az általunk inspirált produktum a program végén. Azt mindenképp megemlíteném, hogy bár mások vagyunk, mint a művészek, a magunk munkájában mi is esztétikai élményeket élünk át. Bizonyos kutatási témákat ugyanúgy gyönyörűnek találok, egyszerűen meglátom a szépségét akár a matematikának, akár annak, ahogyan a matematika egyezik a kísérletekkel.
Till Sára: Mindeközben úgy gondolom, hogy fordítva is mindez meglesz, és a művész minket fog inspirálni. Ő talán olyanban lát szépséget vagy többet, amiben mi nem, és a saját munkánknak egy másik aspektusát láthatjuk meg általa.
P. Gy.: Évekkel ezelőtt egyszer felkeresett minket egy művész, aki teljesen saját kútfőből talált egy áramlástani jelenséget, amit mi ismertünk, de nagyon érdekesnek tartottuk azt, hogy ő ezt magától felfedezte. Egyébként ne felejtsük el azt sem, hogy ha jól alakul a dolog, akkor ez a tanszékünk számára PR értékkel is bír.
Milyen a személyes viszonyuk a művészetekkel? Volt már olyan művészeti ág, amiben kipróbálták magukat?
T. S.: Ipari termék- és formatervező végzettséggel rendelkezem, ami feltételez hajlamot a művészetekre, de teljesen a mérnöki vonallal foglalkozom.
P. Gy.: Az ipari termék- és formatervező átmenet a művész és a mérnök között ugyanúgy, mint az építész. A határvonalon egyensúlyoznak. Ami a pályázatot illeti, tulajdonképpen felosztottuk Sárával egymás között a világot: ő viszi a képzőművészet és tánc vonalat, míg én inkább a zenéhez és az irodalomhoz vonzódom. Sok évig kórusban énekeltem, szeretek olvasni is, de nyilván sokkal kevesebb időm jut rá, mint amennyit szeretnék.
T. S.: Az egyetem mellett sajnos igazán nincs idő ilyen tevékenységekre, de nagyon szeretek olvasni, rajzolni és akár varrni is.
Nemrégiben kiderült, hogy kik lettek a nyertes művészek (az eredmény megtalálható a honlapunkon). Mire számítanak, mi lesz a leginspirálóbb az együttműködésben?
T. S.: Nem tudom, hogy mi fog kisülni belőle, de azt nagyon szeretném, ha a művészek túllépnének azon, amit általában az áramlástan szépségének szoktak tartani: az olyan hétköznapi dolgokon, mint az örvények, a kéményből felszálló gőz. Jó, ha ebből indulnak ki, de fontos, hogy az ő lelkükben hogyan fordítódottak le a látottak. Jó lenne, ha egy kicsit akár a mi munkánk flow-élményéből is táplálkoznának.
P. Gy.: Az áramlástan persze nem csak a látható dolgokkal kapcsolatos: én foglalkoztam korábban az orgonasípok fizikájával is, amit nagyon izgalmasnak találtam. Szoros kapcsolatba kerültem orgonaművészekkel, orgonaépítőkkel, és egy igazán varázslatos világról van szó. Az orgona már Bach korában elérte a csúcspontját, ugyanakkor mindegyik orgona nagyon kreatív és apró trükköket tartalmaz. A hagyományőrzésnek és a kreativitásnak egy nagyon különös keverékét ismerhettem meg.
A laikus közönség számára mi lehet a legérdekesebb a témából?
T. S.: Mindegyik témát nézhetjük laikus szemmel és a művész – ha nem rendelkezik mérnök végzettséggel – is így tesz majd. Úgy gondolom, hogy a flow kifejezés az, ami megragadja a legtöbbek figyelmét a szó mai népszerűsége miatt. Mi nem bánjuk, hogy egy szakmánkhoz kapcsolódó kifejezésnek ilyen szinten híre ment, sokan foglalkoznak vele sokféle területen, nemcsak a pszichológiai aspektusával.
P. Gy.: Magyarország kicsi ország: én véletlenül ismerem azt a pszichológus professzort, aki Magyarországon a flow legnagyobb szakértője, akivel fel is vettem a kapcsolatot a program kapcsán, és azt mondta szívesen együttműködik velünk. Tehát az sem kizárt, hogy idővel ilyen irányt vesz a közös munka.
T. S.: A laikusokat szerintem az örvények is foglalkoztatják. A turbulencia, illetve az örvények azok, amiről szép áramlási képeket tudunk készíteni. Megemlíthetném még a kavitációs buborékokat is, amelyekkel az egyik kutatási csoportunk foglalkozik. Szimulációkat végeznek, melyek során a buborék kitágul, összehúzódik, tulajdonképpen pulzál nem feltétlen szimmetrikus módon. Ez is igazán izgalmas lehet laikus szemmel.
P. Gy.: A tornádó is érdekes téma lehet, hiszen látványos és pusztító, valamint a véráramlás, aminek a vizsgálata mostanában nagyon népszerű a tanszéken.
Salvai Ádám
Kiemelt kép: BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
Comments are closed.