A 2020-as év talán mindannyiunk fejében a COVID-19 járvánnyal forrt össze. Erre reflektálva írták ki még abban az évben a dél-koreai Ulszanban a Nemzeti Tudományos és Műszaki Intézet (UNIST) művészeti rezidenciaprogramját, mely során négy művész kapott lehetőséget az alkotásra.
A program során a rezidens művészeknek – a karanténidőszakra rímelve – 14 napjuk volt létrehozni projektjüket. 2020 szeptemberében Darae Baek kapott lehetőséget, aki a két hét során egy igazán látványos installációt készített. Baek a rendelkezésére álló térben szúnyoghálókból álló építményt hozott létre. A szúnyoghálókat akrilfestékkel és rajzszénnel színezte, a hálón átsütő, folyamatosan változó fényeknek megfelelően az egész sátorszerkezet színe állandó változásban volt.
Mindezzel a dél-koreai művész a nemzetközi járványhelyzet kiszámíthatatlanságára és folyamatos változására, az elszigeteltségre és mégis közös traumaként megélt járványhelyzetre reflektált.
Pupli Anna Sára
Kiemelt kép: UNIST linkedin
