A finneket nem csupán az oktatás terén tett újításaik miatt tekinthetjük úttörőnek. Az észak-európai országok közül elsőként a Helsinki szomszédságában elhelyezkedő Aalto Egyetemen indítottak művészeti rezidenciaprogramot, mely a BME-hez hasonlóan a tudomány és művészet találkozását szorgalmazza.
Az egyetem Artist-in-Residence (AiR) nemzetközi programja 2011 óta működik, és 1-1 évre ad teret, illetve forrásokat a kiválasztott művész alkotásához, kísérletezéseihez. A művészeti projekt létrehozása során bármelyik tanszékkel együtt dolgozhatnak a művészek, legyen szó építészetről, vegyészetről vagy akár gazdaságtudományokról. A program ideje alatt a művész számára minden feltétel rendelkezésre áll, ami szükséges lehet a kreatív munkához. A havonta folyósított ösztöndíj mellett az intézmény a szálláskeresésben, illetve más kulturális szervezetekkel való együttműködésben is segítséget nyújt az aktuális rezidensnek.
Az AiR az utóbbi években öt kortárs, nemzetközileg is ismert és aktív művészt látott vendégül, akik a legkülönbözőbb területekről érkeztek – földrajzi és művészeti értelemben egyaránt. Első rezidens művészeként egy modern polihisztor, a többek között író, rendező, producer, vizuális művész és kutató Marita Liulia mutatott be egy rövidfilmet Return of the Godess (Jumalattaren paluu) címmel, melyben a film és zene nyelvét a kortárs tánc és új technológia eszköztárával kombinálta. A húszperces mű egy spirituális utazást mutat be, szembeállítva a művészet és természet magasabbrendűségét és erejét a múlandó és önmagát elpusztító emberi természettel.
A következő években két külföldi hangművész kapott lehetőséget az egyetemtől: a chilei Ariel Bustamante alkotásaiban jellemzően a hang fizikai és kognitív dimenzióira fókuszál, és az építészet és szobrászat elemeivel és az újmédia eszközeivel vegyíti őket. Az ösztöndíj időtartama alatt egy nagyívű közösségi projektet valósított meg: a Why Do We Do the Things We Do? című művével szűkkörű, mély beszélgetésekre hívta fel a figyelmet. Az amerikai Kabir Carter alkotásában a hang és tér dinamizmusát dolgozta fel: az Elektrotechnikai Tanszékkel működött együtt egy új technológia létrehozásán, mely a hang mozgását vizsgálta és észlelte víz alatti körülmények között, ennek lenyomataként pedig egy audio-installációt mutatott be rezidenciája végén.
2018-ban a finn Pilvi Takala egy meglehetősen tabudöntögető projektet valósított meg az AiR keretei között, mely provokáció révén próbál kritikus gondolkodásra ösztönözni. Takala alkotásaiban jellemzően azokat az implicit közösségi normákat kérdőjelezi meg, melyekkel a mindennapok csoportdinamizmusaiban gyakran találkozhatunk. Ezeket a kimondatlan szabályokat elsősorban a munkakörnyezetben vizsgálja és illetlen viselkedéssel próbálja felszínre hozni. Az Üzleti Tanszékkel való együttműködés során is többek között erre a témakörre reflektált egy videósorozat formájában, melynek az If your heart wants it címet adta.
Matthew C. Wilson vizuális művész 2019-es rezidenciája – mely során egy biológiai organizmusokat lebilincselően bemutató rövidfilmet hozott létre – egyelőre az utolsó művészeti projekt az AiR keretei között, a 2020-as évben berobbant koronavírus járvány miatt ugyanis, mint oly sok minden más, átmenetileg ez az ösztöndíjprogram is szünetel.
Pupli Anna Sára
Kiemelt kép: Fluido
