Kocsi Olga multimédia-művészt mindig is érdekelte a technológia és a művészet kapcsolata, így – elmondása szerint – rögtön felkeltette az érdeklődését a BME Művészeti rezidenciaprogramja is. Tanulmányait javarészt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végezte, de eljutott a Willem de Kooning Academy Rotterdam egyetemi kampuszára is, illetve mesterdiplomája megszerzése után a Bridge Budapest ösztöndíjjal San Franciscóban dolgozott egy rövid ideig.
Ez utóbbi élmény azért is lehet meghatározó karrierjében, mivel itt ismerte meg Szegletes Lucát, akivel később közös projektet is indítottak Cogitani néven, melynek keretein belül matematikai-művészeti workshopokat tartottak kisiskolásoknak. Kocsi Olga számára így a tanítás nem ismeretlen terep, a workshopok mellett mozgókép szaktanárként is dolgozott.
Vállalkozó szellemét és sokoldalúságát az is bizonyítja, hogy csupán érdeklődésből, kíváncsiságból és – ahogy motivációs levelében meséli – költséghatékonysági okokból elvégezte a villanyszerelő OKJ képzést, majd szintén csupán a régi kereklámpás zsigulik iránti szeretetből és lelkesedésből a karosszérialakatos szakmát is kitanulta. Ez utóbbi ismeretek segíthették rendkívül látványos VR LADA című projektjének kibontakozását is. Ő maga így mesél róla: „A VR LADA alkotásban művészet, technológia, valóság és fikció keveredik. Munkáimban a nézői szempont, a részvétel mindig kiemelt fontosságú. A VR LADA egy olyan tér, ahol a befogadó egy virtuális és egy valós Zsiguliban egyszerre van jelen, két térben egy időben.”
Jelenleg Időlenyomat nevű projektjével foglalkozik, melyben azt vizsgálja, hogyan és mennyiféleképpen lehet a térbeli mozdulatokat rögzíteni. Ennek kapcsán Kicsiny Balázs zsűrielnök az eredmény indoklása során úgy fogalmaz, hogy a művész jelenlegi alkotói és kutatói tevékenysége „szoros kapcsolatot mutat a BME Művészeti Rezidenciaprogram kiírásában szereplő Mozgás – művészet című kutatási témával. Kocsi Olga nyertes pályázata művészeti és tudományos szempontból megalapozott együttműködésre ad lehetőséget”.
Egy másik folyamatban lévő projektje egy kollaboráció Szabó Eszter Ágnes képzőművésszel. A Leesett Falatok Védőszentje tulajdonképpen egy képsorozat különféle, a padlóra kiborult vagy kiömlött élelmiszerekkel. Az ötletet a mindenki által ismert „5 másodperces szabály” adta, illetve ezt tovább gondolva az étel leejtése, kidobása és a pazarlás gondolata. Úgy fogalmaz, a cél egy olyan szakrális karakter megalkotása volt, aki képes “nem csak a leesett falatok sorsa, de a magyarországi ételosztó és segítő kezdeményezések fölött is őrködni”.
Kocsi Olga azonban nem csak a meghirdetett témával összecsengő, rendkívül látványos pályázatával és a téma iránti lelkesedésével nyerte el a zsűri tetszését. Jelentkezésében kifejti, sokoldalú tapasztalata az oktatásban és a művészet–tudomány kapcsolatának vizsgálatában lehetővé teszi, hogy aktív szerepet vállaljon a tudományos-technológiai eredmények széles közönséget megszólító terjesztésében, ami a BME Művészeti rezidenciaprogramjának egyik fontos célja.
Sebő Kata
Kiemelt kép: Kocsi Olga: Időlenyomat
Comments are closed.